Gyebrovszki Ilona : Alszik a Nyár

Nagy tüzes szemeinek párja elpihen,
fűszerek illata borítja szelíden.
Zümmögő zenére ring és mélán rezzen,
ezernyi ágat pőrén cirógat, szépen.

Ó-bor csodát álmodik ezen az esten,
kicsi virágra, mámor lakatot tészen.
Hallgatag ellebeg rozsdáló lepleken,
még egyet sóhajtva, táncra vágyik régen.

Ringatja pőre kóbor felhő selymesen,
epedő csókját, beváltja hűs hidegen.
Ősi kábulat aranyszín vén lelkeken,
így alszik a Nyár, hogy holnap győztes legyen!