Úton a hazáért

Cím: Úton a hazáért

(Vers 1)
Szél fúj végig az utcákon,
régi álmok nyomában jár,
szívünk dobban egy irányba,
hallod, hogy a föld mit vár.

Volt már csend és volt már zaj is,
volt már harc és volt remény,
de ha együtt állunk újra,
nem veszik el a fény.

(Refrén)
Ez a föld a miénk, itt dobban a szív,
minden lépés egy új holnapba hív,
nem adjuk fel, bármi jön is még,
mi írjuk a jövőnk történetét!

(Vers 2)
Utcák, terek, falvak, városok,
mind egy hangon szólnak már,
egyszerű emberek álma,
egy erősebb, tiszta határ.

Nem kell többé hallgatásban élni,
nem kell félni, ha szólsz,
mert ha együtt mondjuk ki,
akkor végre válaszolsz.

(Refrén)
Ez a föld a miénk, itt dobban a szív,
minden lépés egy új holnapba hív,
nem adjuk fel, bármi jön is még,
mi írjuk a jövőnk történetét!

(Híd)
Nem hátra nézünk, előre lépünk,
összefog a múlt és a jelen,
ha egyszer feláll a nemzetünk,
nem dönt le minket senki sem.

(Refrén – emelt)
Ez a föld a miénk, itt dobban a szív,
minden hang most egységbe hív,
nem adjuk fel, ez a mi hitünk,
együtt erősebb a nemzetünk!