lyrics
A szívem lángol, még ha fázom is,
Egy út kezdődött, végtelen messzeségben.
A poros ösvény végén ott állsz te,
A szememben tűz, a lelkemben éjszaka.
Dolgozom, küzdök, minden nap egy harc,
A világ nem ad semmit, csak elvesz néha.
De benned van a fény, ami újraéleszt,
Te vagy az erő, ami hazahív ma éjjel.
Refrén:
Égjen a tűz, szálljon a hangunk,
Együtt ordít a szél, mi nem adjuk fel!
A csillagok közt táncol a szívünk,
Ez az utolsó tánc, de örökre ég bennünk!
Az éj sötét, de nem félek már,
Árnyak közt lépek, és érzem, vársz rám.
A gyönyörű nő, ki a lelkem hívja,
A csillagok alatt minden újra él ma.
Most nevetünk, mert tudjuk, vége sincs,
A hosszú út csak kezdete mindennek.
A munkánk, a harcunk, a vágyunk ég,
És a dal, amit együtt ír az élet.
Refrén:
Égjen a tűz, szálljon a hangunk,
Együtt ordít a szél, mi nem adjuk fel!
A csillagok közt táncol a szívünk,
Ez az utolsó tánc, de örökre ég bennünk!
音乐风格
rockdal élő koncert hangulattal, erőteljes gitárok, dobok, rekedtes férfi ének, hátérben nöi vokál a refréneknél