Mohó

[intro]
[Verze 1]
Az ember mindig többet akar,
beszedni örül, de kiadni fukar
Kézben tartjuk, amit szerzünk,
gúzsbaköt a hamis kincsünk.
[Chorus]
Mohóság, tüze, ami bennünk ég,
Felperzsel mindent, amit elér.
Nem számít, mennyi gyűlik össze,
Lelkünk változik meg mindörökre
[Verze 2]
Földeket veszünk, de a föld már halott,
Pénzt hajszolunk, s a lelkünk elfagyott.
Szívünket vasba zárva hordjuk,
a szegénységet már nem is látjuk
[Híd]
Házakat építünk, de nem költözünk be,
Autókat hajtunk, de a cél már elveszett.
Miért nem látjuk, egymásra nézve
Hogy legnagyobb kincsünk a szeretet
[Chorus]
Mohóság, tüze, ami bennünk ég,
Felperzsel mindent, amit elér.
Nem számít, mennyi gyűlik össze,
Lelkünk változik meg mindörökre
[verse 3]
Ha egyszer elérjük a végső pontot,
Talán rájövünk, mit hagytunk ott.
Nem a pénz a boldogságod,
hanem az emberi jóságod.
[outro]