Homokozó Szélén

[Vers 1]
1990 augusztusán
kezdődött ez veled
Kedves Párom, úgy emlékszem
mintha itt lenne még

A középsőben láttalak
a homokozó szélén ültél
Én meg csak néztelek
és már akkor belém ültél

[Elő-Refrén]
A nagy fa alatt állt az árnyék
ott lett egyetlen szavadból csoda
A szívem akkor megtanulta
hogy te leszel az otthonom

[Refrén]
Ott ültél a homoknál
ott maradtál bennem
Ott csókoltál meg engem
s én többé nem engedtem

Ott ültél a homoknál
azóta is bennem élsz
Kedves Párom, te vagy nekem
minden nehéz év

[Vers 2]
A nagy fa alatt jött az első csók
az egész világ elhallgatott
A kezedben remegett a csend
de a szívünk már tudta, hol van otthonod

Aztán mikor katonának mentél
nagyon nehéz volt mind
Azok a napok lassan teltek
mintha az ég is sírt volna kint

[Elő-Refrén]
De a távolság nem vitt el
csak jobban hozzád húzott
Mert amit egyszer a szívbe írtak
azt semmi sem mosta el

[Refrén]
Ott ültél a homoknál
ott maradtál bennem
Ott csókoltál meg engem
s én többé nem engedtem

Ott ültél a homoknál
azóta is bennem élsz
Kedves Párom, te vagy nekem
minden nehéz év

[Híd]
Ha visszanézek arra a nyárra
minden apró részlet fénylik
Egy fa, egy pad, egy félmosoly
és az a perc, ami örökké él itt

A világ változhat körülöttünk
de mi még mindig ugyanaz vagyunk
Amit akkor egymásnak adtunk
azt a mai napig hordozzuk

[Refrén]
Ott ültél a homoknál
ott maradtál bennem
Ott csókoltál meg engem
s én többé nem engedtem

Ott ültél a homoknál
azóta is bennem élsz
Kedves Párom, te vagy nekem
minden nehéz év