[Vers 1] 1990 augusztusán kezdődött ez veled Kedves Párom, úgy emlékszem mintha itt lenne még
A középsőben láttalak a homokozó szélén ültél Én meg csak néztelek és már akkor belém ültél
[Elő-Refrén] A nagy fa alatt állt az árnyék ott lett egyetlen szavadból csoda A szívem akkor megtanulta hogy te leszel az otthonom
[Refrén] Ott ültél a homoknál ott maradtál bennem Ott csókoltál meg engem s én többé nem engedtem
Ott ültél a homoknál azóta is bennem élsz Kedves Párom, te vagy nekem minden nehéz év
[Vers 2] A nagy fa alatt jött az első csók az egész világ elhallgatott A kezedben remegett a csend de a szívünk már tudta, hol van otthonod
Aztán mikor katonának mentél nagyon nehéz volt mind Azok a napok lassan teltek mintha az ég is sírt volna kint
[Elő-Refrén] De a távolság nem vitt el csak jobban hozzád húzott Mert amit egyszer a szívbe írtak azt semmi sem mosta el
[Refrén] Ott ültél a homoknál ott maradtál bennem Ott csókoltál meg engem s én többé nem engedtem
Ott ültél a homoknál azóta is bennem élsz Kedves Párom, te vagy nekem minden nehéz év
[Híd] Ha visszanézek arra a nyárra minden apró részlet fénylik Egy fa, egy pad, egy félmosoly és az a perc, ami örökké él itt
A világ változhat körülöttünk de mi még mindig ugyanaz vagyunk Amit akkor egymásnak adtunk azt a mai napig hordozzuk
[Refrén] Ott ültél a homoknál ott maradtál bennem Ott csókoltál meg engem s én többé nem engedtem
Ott ültél a homoknál azóta is bennem élsz Kedves Párom, te vagy nekem minden nehéz év
Style of Music
Hungarian nostalgic folk-pop ballad with gentle mid-tempo pulse, brushed percussion and warm acoustic guitar; verse opens intimate and story-driven, pre-chorus lifts with rising harmonies and a held string pad, chorus lands with fuller drums and group singalong accents. Lead vocal stays close-mic and tender with soft doubles on key lines, a few breathy echo throws, and subtle piano fills between phrases. Vinyl crackle, soft risers, and a final chorus swell give it a glowing, bittersweet mix.