เนื้อเพลง
[Verse 1]
Ma pont száz nap
hogy elmentél
a naptár piros karikája
új sebet tép fel benném
Minden reggel
ugyanaz a szék
üresen áll az asztalnál
ahol nevettél még
[Chorus]
Száz nap nélküled
és még mindig itt kereslek
a bögréd helye érintetlen
mintha bármikor jönnél érte (hej)
Száz nap, de az idő
velem nem halad, csak nézlek
csukott szemmel újraélem
azt a percet, ahogy elengedlek
[Verse 2]
Túl halk a ház
túl hangos a csend
a kabátod még a fogason
úgy lóg, mintha várna rád
Nem írtam le
egy üzenetet sem
amit nem küldtem el neked
mert már nincs címzettem
[Chorus]
Száz nap nélküled
és még mindig itt kereslek
a bögréd helye érintetlen
mintha bármikor jönnél érte (óó)
Száz nap, de az idő
velem nem halad, csak nézlek
csukott szemmel újraélem
azt a percet, ahogy elengedlek
[Bridge]
Százszor is elmondtam
halkan a neved
hátha átszűrődik
valami égen túli falon
Ha egyszer visszanézel
innen idelentről
lásd, hogy még mindig
ugyanott várlak, ahol elbúcsúztál
[Chorus]
Száz nap nélküled
és még mindig itt kereslek
a bögréd helye érintetlen
mintha bármikor jönnél érte
Száz nap, de az idő
velem nem halad, csak nézlek
csukott szemmel újraélem
újraélem, ahogy elengedlek
รูปแบบของดนตรี
Minimalist Hungarian pop ballad, close-miked male vocals, soft piano arpeggios and warm pads. Verse one stays almost spoken over sparse chords, then the chorus swells with wide reverb, subtle sub-bass, and airy backing harmonies. Second verse introduces gentle rim-clicks and distant guitar swells, bridge strips back to solo vocal and piano before a final, intimate chorus that lingers on the last word.