[ intro] [ vers 1] rab vagyok, űzött rab a bezárt falak között de szép szívem lázad képzelt álarcom mögött [ vers 2 ] a rácsokon túl a tenger gyönyörű szabad végtelen csak keserű gyógyszer hamis tapasz, égő sebemen [ refrén ] rabságban élek de a szívem szabad lelkemben a gyermeki boldogság hívogat. A falak még bezárnak, de álmom szárnyrakél, azt hiszik elástak, de a szabadság bennem él [ vers 3 ] hallom a külvilág zaját, távoli boldog nevetést gyermeket, apát és anyát a család szeretetét [ vers 4] idebent nevetés helyett csak könnyesek a szemek mert nincs más csak verés és ragadozó gyűlölet [ refrén] Rabságban élek de a szívem szabad lelkemben a gyermeki boldogság hívogat A falak még bezárnak, de az álmom szárnyrakél Azt hiszik elástak, de a szabadság bennem él [vers 5] Láncok csörögnek de nem hallgatok rájuk hiába gyötörnek nem leszek kutyájuk Hiába kínoznak óráról órára hiszek az álomnak és elfutok a nyárba [vers 6] Rabságban élek de a tűz nem alszik el a remény lángja a lélek szabadon énekel. Egy nap eljön az idő eltűnnek a rácsok s velük a gonosz tél akkor majd meg sem állok útrakelek, mint a szél [outro]