Szomorú rabság

[ intro]
[ vers 1]
rab vagyok, űzött rab
a bezárt falak között
de szép szívem lázad
képzelt álarcom mögött
[ vers 2 ]
a rácsokon túl a tenger
gyönyörű szabad végtelen
csak keserű gyógyszer
hamis tapasz, égő sebemen
[ refrén ]
rabságban élek
de a szívem szabad
lelkemben a gyermeki
boldogság hívogat.
A falak még bezárnak,
de álmom szárnyrakél,
azt hiszik elástak,
de a szabadság bennem él
[ vers 3 ]
hallom a külvilág zaját,
távoli boldog nevetést
gyermeket, apát és anyát
a család szeretetét
[ vers 4]
idebent nevetés helyett
csak könnyesek a szemek
mert nincs más csak verés
és ragadozó gyűlölet
[ refrén]
Rabságban élek
de a szívem szabad
lelkemben a gyermeki
boldogság hívogat
A falak még bezárnak,
de az álmom szárnyrakél
Azt hiszik elástak,
de a szabadság bennem él
[vers 5]
Láncok csörögnek
de nem hallgatok rájuk
hiába gyötörnek
nem leszek kutyájuk
Hiába kínoznak
óráról órára
hiszek az álomnak
és elfutok a nyárba
[vers 6]
Rabságban élek
de a tűz nem alszik el
a remény lángja a lélek
szabadon énekel.
Egy nap eljön az idő
eltűnnek a rácsok
s velük a gonosz tél
akkor majd meg sem állok
útrakelek, mint a szél
[outro]