Ébredés

Ébredés

Reggel, mikor kinyitottam a szemem,
láttam ahogy a beszűrődő fény
ölébe kapja álmomat,
és vele úgy tűnik el,
hogy már nem is tudtam, az enyém volt.

Féltem elhúzni a függönyt,
féltem meglátni a kinti világot,
mert ott mosolyognak,
míg bennem könny zubog,
égig növesztve a bánatot.

Pedig ott voltál az álmomba,
a csend, mint bíborpalást ölelt,
az éj máglyáján emlékek lángoltak,
de a reggeli fénnyel köddé vált,
és én várom az estét,
hogy újra magam mellé álmodjalak.