Üss

[vers 1]
rácsok mögött alszik a fény
kezem láncokba zárva
szabadság helyett szűk remény
a sötét cella magánya
[refrén]
üss, hogy téged ne üssenek
a rabság törvénye így beszél
nagyon fájnak az ütlegek
csak az marad aki nem fél
[vers 2]
goromba tekintetek között jársz
szívedben is vad harag
tudod nincs választás
vagy csapsz, vagy elmaradsz
[refrén]
Üss hogy téged ne üssenek
a rabság törvénye nem így beszél
nagyon fájnak az ütlegek
csak az marad aki nem fél
[vers 3]
hol van a lélek, a régi ember?
a szelíd szó, mi éltetett?
Elveszett mind mélybe temetve
A rabság már a végzeted
[vers 4]
Börtön éveidre nincs gyógyír
minden ütés mély sebet hagy
s meghal a tiszta szív
abroncs lelked fogja a fagy
de a képzelet megszabadít