Láss!

Láss! Láss!
Csak, hogy tisztán láss!
nyitom szemed,csukom a szád
eljött a megvilágosodás
szájat tátva csukott szemmel
mint az átlagos ember
birka nép közé tartozol
míg nálunk ropog a fegyver
kirántunk a szürkeségből
jövünk mint angyal az égből
áldás neked, már közénk tartozol
átok nekik, már belőlük falatozol
Sötét angyalaim serege
kik rá rontanak a birkára
repülnek az égen,karmaik élesek
még magukra nézve is veszélyesek
sikoltozva halsz
s mi holtan sikoltunk.
Ott a sötétben majd
elringatva álmodsz
mert álomba ringatunk.
Szép lassan ki fingatunk.

Láss láss csak, hogy tisztán láss!
Újabb percek egyre közelebb a közelgő semmihez
Holnap új nap és még mindig nem értek semmihez
Szánalmas jelentéktelen időintervallumok
A sötétségben gubbasztva érzem h megbarnulok
Lelkileg teljesen elhalok szép lassan megbetegszem
Ugyaníg lesz akkor is ha majd a végén megöregszem
Két kiszárat golyó és megannyi üvegszem
Elmúlok bár később mint szerettem volna
A tervem még mindig ugyanaz ezerszer átgondolva

Nézőpont kérdése az, hogy hova tartasz és én hova tartok
Mindig ott tapicskolok ott mászok ahova ti oda szartok
Ez a világ már rég kitaszított kilökött a semmibe, magából
Alig várom, hogy itt hagyjalak titeket kilépjek az élők hadából
Sorsom kinlódás szenvedés közben meg milliónyi hamis érvelés
Van még remény jobb is lehet de mindezért megannyi térdelés
Érdekletelenségből építek magam köré falat és némulok meg mögötte
Én a milliószor körbevizelt fa és csak fekete hideg lángok vannak körülötte.

Láss láss csak, hogy tisztán láss!