Álom

Ébredés után a tükörben nézem szemeim alatt az árkokat.
Az álom, mi kergetett éjjel, nyomot hagyva itt maradt.
Mint szántóföldben a friss barázda,
Mélyen a bőrömbe vájta magát.
Kialvatlan szemeim törlöm,
S keresem az álom valóságalapját.
Zihálok, mintha ezer km lenne mögöttem.
Sejlik az álom,
Üldöztek, menekültem.
Ki volt az üldözőm,
Miért is futottam?
Talán a valóság loholt a nyomomban.
Álom és valóság keverednek össze.
Ébren vagyok, mégis futnék messze.