歌詞
Veled megáll az idő, kizuhanok önmagamból és lebegek a szférák felett.
Mi tart még engem itt ebben a megromlott világban?
Talán az a remény, hogy találkozzam egy tiszta szívű lánnyal.
Végképp elrejtőzni nem tudsz már előlem, nem tudsz előlem.
szólíts halkan, szépen, kedvesen, ha érzed a közelségem.
Édes álmokat gyűjtöttem, s reggelente ódon,
kopott bőrgerincű könyvbe préseltem őket, gondosan.
Minden lapja közt egy álom, amit újra lehet álmodni,
ha bánt ez a megalkuvó világ.
Veled megáll az idő, kizuhanok önmagamból és lebegek a szférák felett.
Mi tart még engem itt ebben a megromlott világban?
Kopott bőrgerincű könyv minden lapja közt egy álom, amit újra lehet álmodni,
ha bánt ez a megalkuvó világ.
Veled megáll az idő, kizuhanok önmagamból és lebegek a szférák felett.
Mi tart még engem itt ebben a megromlott világban kizuhanok önmagamból és lebegek a szférák felett, mindenek felett.