歌詞
Az ég könnyei oly rég nem estek már.
A fák ágai csendben nyújtóznak felém.
A föld szomjas,repedezett hátán por száll.
Kezem imára kulcsolt ,szèlbe suttogod a szavad.
Várom az esőt,hogy újra èljen minden,
Az esőcseppek nyomán lélegzik a föld.
A szél érintése végig símit,
Az arcomra festett bánat elrepül.
Szívembe él a remény és a hit,
Az esőtől mindenre szín kerül.
Várom az esőt ,hogy újra éljen minden.
Az esőcseppek nyomán lélegzik a föld.
Kinyitott karom mint a fák ágai,
Szemem keresve téged kutat.
A cseppek hűvös àldáskènt érkeznek
Szívem imája hozzád szállt Uram.