[intro] [verse1] őszi szélben hűvös éjjek ezerszínű erdők égnek szellő suhog, levél száll elköltözött már a nyár [verse2] lassan hull a lomha lomb az elmúláson így búsong festett képben fák feszülnek hideg télre most készülnek [refrén] szomorú ősz és szavak messze van már a tavasz odakint a sötét árnyak emléke sincs már a nyárnak [verse3] rozsdás réten álmos reggel földpárától vizes leszel csillanó csepp, piciny csoda ősz a könnyét rádborítja [verse 4] őszi erdőn eső szitál fák között jár a halál suttog a szél szenvedőn szétterül a nagymezőn [refrén] szomorú ősz és szavak messze van már a tavasz odakint a sötét árnyak emléke sincs már a nyárnak [outro]