[Verse 1] Kint ül a csend az ablakomnál Álmosan néz be a fény A bögréd helye üres az asztalon Túl nagy most ez a reggel, túl nehéz
Száz napja nem csörög a telefonod Száz napja várom, hogy írsz A kabátod szaga még itt maradt De a kezed melege már kiszivárgott a húsomból
[Chorus] Száz nap Melinda nélkül Száz éjszaka, hogy nem vagy itt Százszor futok végig a képeiden Mintha attól könnyebb lenne kicsit
Száz nap Melinda nélkül Nem szokik hozzá a szív Minden óra lassan ég el És csak a neved marja belül a csendet megint
[Verse 2] Az ágy szélén hagytad a hajcsatod Nem merem elrakni rég Fogmosás közben félreállok Mintha még mindig jönnél mellém
Barátok írnak, hogy menjek velük A válasz sosem kész Hogy mondjam el, hogy ott is veled vagyok Miközben téged nem érdekel, hová tűnök én
[Chorus] Száz nap Melinda nélkül Száz éjszaka, hogy nem vagy itt Százszor futok végig a képeiden Mintha attól könnyebb lenne kicsit
Száz nap Melinda nélkül Nem szokik hozzá a szív Minden óra lassan ég el És csak a neved marja belül a csendet megint
[Bridge] Visszaszámolok a semmibe Kilencvenkilenc, kilencvennyolc, megint De te már nem lépsz be az ajtón Csak a kulcs koppan bennem, ahogy elhittük, hogy lesz még több időnk
[Chorus] Száz nap Melinda nélkül Száz éjszaka, hogy nem vagy itt Százszor futok végig a képeiden Mintha attól könnyebb lenne kicsit
Száz nap Melinda nélkül Nem szokik hozzá a szív Ha egyszer mégis visszanéznél Látnád, hogy itt maradtam, ahol elhagytál, pont itt
A zene stílusa
Moody Hungarian pop ballad over soft piano and warm pads, male vocals up close and intimate, verse 1 almost whispered. Chorus swells with airy synths and distant toms, subtle bass tying it together. Final chorus adds low harmonies and a gentle string layer for emotional lift, then ends on a fragile, dry vocal line.