Ködös Utcák
v4
@turbó ultimate
Ködös Utcák
v4
@turbó ultimate
Lời bài hát
[Verse 1]
Ködös utcák alatt nőttünk fel csendben,
panelek között, ahol mindenki kemény lett.
Hideg lépcsőház, neonfény villog,
minden álom nagy volt, de a zsebünk üres maradt ott.
Anyám mondta: „fiam, egyszer
lesz még kenyér az asztalon, ne add fel most.”
Én meg csak néztem a fal repedését,
ott tanultam meg, hogy a csend is beszél.
[Pre-Chorus]
És mentünk tovább, összeszorított szájjal,
a sarkon állt a holnap, csupa karc és árnyék.
De bennünk égett valami makacs,
mint a gyufa, mi sötétben is utat kap.
[Chorus]
Ködös utcák, mégis élünk,
a semmiből is felépülünk.
Ködös utcák, hallod, szívünk
nem adja fel, nem törik meg.
Ködös utcák, mégis élünk,
a semmiből is felépülünk.
Ködös utcák, hallod, szívünk
hazatalál, ha fáj is még.
[Verse 2]
A haverom apja korán ment el,
ő meg felnőtt egyetlen tél alatt.
A lány a harmadikon rajzolt az ablakba,
hogy egyszer majd messze lesz innen, valahol.
Sokszor csak a lépcsőn ültünk estig,
kifakult falak, meg a szürke kabátok.
De ha ránk zuhant is az egész világ,
egymás szemében maradt egy kis láng.
[Pre-Chorus]
És mentünk tovább, összeszorított szájjal,
a sarkon állt a holnap, csupa karc és árnyék.
De bennünk égett valami makacs,
mint a gyufa, mi sötétben is utat kap.
[Chorus]
Ködös utcák, mégis élünk,
a semmiből is felépülünk.
Ködös utcák, hallod, szívünk
nem adja fel, nem törik meg.
Ködös utcák, mégis élünk,
a semmiből is felépülünk.
Ködös utcák, hallod, szívünk
hazatalál, ha fáj is még.
[Bridge]
Ha kérdezed, mi tartott meg,
nem a szerencse, nem a csend.
Hanem az, hogy anyám hangja
átvitte rajtunk a mindent.
Még most is hallom este,
ahogy hív a megszokott név,
és bár sok a seb a kezemen,
nem engedem el ezt a képet.
[Chorus]
Ködös utcák, mégis élünk,
a semmiből is felépülünk.
Ködös utcák, hallod, szívünk
nem adja fel, nem törik meg.
Ködös utcák, mégis élünk,
a semmiből is felépülünk.
Ködös utcák, hallod, szívünk
hazatalál, ha fáj is még.
Ködös utcák alatt nőttünk fel csendben,
panelek között, ahol mindenki kemény lett.
Hideg lépcsőház, neonfény villog,
minden álom nagy volt, de a zsebünk üres maradt ott.
Anyám mondta: „fiam, egyszer
lesz még kenyér az asztalon, ne add fel most.”
Én meg csak néztem a fal repedését,
ott tanultam meg, hogy a csend is beszél.
[Pre-Chorus]
És mentünk tovább, összeszorított szájjal,
a sarkon állt a holnap, csupa karc és árnyék.
De bennünk égett valami makacs,
mint a gyufa, mi sötétben is utat kap.
[Chorus]
Ködös utcák, mégis élünk,
a semmiből is felépülünk.
Ködös utcák, hallod, szívünk
nem adja fel, nem törik meg.
Ködös utcák, mégis élünk,
a semmiből is felépülünk.
Ködös utcák, hallod, szívünk
hazatalál, ha fáj is még.
[Verse 2]
A haverom apja korán ment el,
ő meg felnőtt egyetlen tél alatt.
A lány a harmadikon rajzolt az ablakba,
hogy egyszer majd messze lesz innen, valahol.
Sokszor csak a lépcsőn ültünk estig,
kifakult falak, meg a szürke kabátok.
De ha ránk zuhant is az egész világ,
egymás szemében maradt egy kis láng.
[Pre-Chorus]
És mentünk tovább, összeszorított szájjal,
a sarkon állt a holnap, csupa karc és árnyék.
De bennünk égett valami makacs,
mint a gyufa, mi sötétben is utat kap.
[Chorus]
Ködös utcák, mégis élünk,
a semmiből is felépülünk.
Ködös utcák, hallod, szívünk
nem adja fel, nem törik meg.
Ködös utcák, mégis élünk,
a semmiből is felépülünk.
Ködös utcák, hallod, szívünk
hazatalál, ha fáj is még.
[Bridge]
Ha kérdezed, mi tartott meg,
nem a szerencse, nem a csend.
Hanem az, hogy anyám hangja
átvitte rajtunk a mindent.
Még most is hallom este,
ahogy hív a megszokott név,
és bár sok a seb a kezemen,
nem engedem el ezt a képet.
[Chorus]
Ködös utcák, mégis élünk,
a semmiből is felépülünk.
Ködös utcák, hallod, szívünk
nem adja fel, nem törik meg.
Ködös utcák, mégis élünk,
a semmiből is felépülünk.
Ködös utcák, hallod, szívünk
hazatalál, ha fáj is még.
Phong cách âm nhạc
Hungarian urban pop-rap with a slow half-time bounce, muted kick and snapped claps; verse rides sparse piano and tense low bass, pre-chorus opens with rising pads and doubled whispers, chorus hits with bigger drums and chantable gang vocals. Close-mic lead vocal, gritty verse doubles, short delay throws on the hook, tape hiss and reversed swell transitions, bright punchy mix with a cold city edge.
