Szivattyú dala

[Verse 1]
Az udvaron por száll, csend ül a tájon,
Repedt föld sóhajt egy régi világon,
A negyven centis beton nem könnyű felverni,
Mi sokat próbáltunk, de nem akart engedni.

Kopott a kéz is, kopott a remény is,
A kút pereménél megült már az éj is,
De ott állt a szivattyú, némán, makacsul,
Mint öreg ember, ki még egyszer felkapaszkodul.

[Pre-Chorus]
Azt mondtad: ne add fel, még meglesz az út,
Ha mélyre is zárta a sors ezt a kutat úgy,
Jöjjön a vas, jöjjön a szív keményen,
Egyszer még megindul ez a föld is szépen.

[Chorus]
Szivattyú, szivattyú,
Indulj meg végre, jó szívű szivattyú!
Szivattyú, szivattyú,
Hozd fel a vizet, éljen a falunk!

Szivattyú, szivattyú,
Ne tartsd a mélyben a könnyes tavunk!
Szivattyú, szivattyú,
Ha megmozdul a föld, velünk marad a jussunk.

[Verse 2]
Csákány és ásó csattant a kő alatt,
A veríték íze a szánkba beszaladt,
A födém fölöttünk, mint haragos ég,
De minden ütésben ott volt a régi még.

Nézett az asszony, a kapuban állva,
Kötényét szorítva, szemében a hálna,
És amikor végre megnyögött a szerkezet,
Az egész udvarunk egyszerre lélegzett.

[Pre-Chorus]
A csönd is hallotta, hogy közel a csoda,
A száraz barázdák fölött futott a dobra,
Még egy nagy rántás, még egy utolsó mozdulat,
És feljebb kúszott a víz, mint egy szép józanság.

[Chorus]
Szivattyú, szivattyú,
Indulj meg végre, jó szívű szivattyú!
Szivattyú, szivattyú,
Hozd fel a vizet, éljen a falunk!

Szivattyú, szivattyú,
Ne tartsd a mélyben a könnyes tavunk!
Szivattyú, szivattyú,
Ha megmozdul a föld, velünk marad a jussunk.

[Bridge]
Sokan mondták: hagyd már, úgysem lesz belőle semmi,
De aki itt él, annak tudnia kell küzdeni,
Mert a száraz barázdát is megáldja az ég,
Ha makacs a kéz és tiszta még a szívég.

[Final Chorus]
Szivattyú, szivattyú,
Indulj meg végre, jó szívű szivattyú!
Szivattyú, szivattyú,
Hozd fel a vizet, éljen a falunk!

Szivattyú, szivattyú,
Ne tartsd a mélyben a könnyes tavunk!
Szivattyú, szivattyú,
Ma megszólal a föld, s velünk dalol az utunk.