A holnapot nem láthatod, de hallod, mikor lépked, Tudja jól, hogy hol vagy most, mégsem jön el érted. Megtépázott csónakja átúszik egy éjen, Aztán tovább vándorol – bár soha nem ígérte...
Zöld szemek tükröznek vásott csillagokra, Vén szipirtyó visít álmos hajnaloknak. Már csönddé vált köd szitál a házam felett, Suttogja a rég nem hallott dalokat.
Egy hajdan élt gyerek e gyönyörű világban Örök gyökeret ereszt. Szélárnyék csöndje, napsütötte tisztás Őriz egy hóvá vált Telet.
Aranypor pereg az égi homályban, Múltból font dallam szól. Árnyék és fény egymásba simul, Csak a szél őriz és suttog, mikor föléd hajol.
Egy hajdan élt gyerek e gyönyörű világban Örök gyökeret ereszt. Szélárnyék csöndje, napsütötte tisztás Őriz egy hóvá vált Telet.
Egy hajdan élt gyerek e gyönyörű világban Örök gyökeret ereszt. Szélárnyék csöndje, napsütötte tisztás Őriz egy hóvá vált Telet…
Phong cách âm nhạc
String Quartet, Melodic Death Metal, Rock, sophisticated, Melancholy, Sadness, emotional depth vocal, 80-120 BPM