Egyszer régen kollégista voltam; Úgy emlékszem,akkor még egyenruhát hordtam. Mindannyian korlátok közt éltünk; A jövőtől egy picit se féltünk Minden napunk izgalomban tellett; Az álmainkért küzdeni is kellett. Mégis együtt működött a csapat; Ledöntöttünk bármily magas falakat. A hétvégeken mentem mindig haza; Ehhez nem volt senkinek rossz szava. Aztán mikor hétfőn viszatértem; Semmi mást,csak kis megértést kértem. Visszaszokni az otthon után nagyon nehéz dolog; Az idegenben lassabban telnek a napok. Utólag a szép emlékek maradnak meg nekünk; Remélem,hogy boldog felnőttek leszünk.
Phong cách âm nhạc
Synth-pop, fast tempo, catchy, danceable, Male Voice