Ma suttogott a szél csodás zenéje, A húrja szülte meg kicsiny dalát. A dal repült az ég felé, a kékre, Mutatta ott a szél a szép magát. A múltat őrzi szívbe zárva lelkem, A dalban érzi mindig rég - zenét. A szél nekem sok új csodát keverget, A múlt zenéje hoz felém reményt. Vidám a nóta, és kacagva néz be, De csend is itt van, újra rám talált. A szív kisírja bánatát az égnek, A fájdalom talán a búra vár. A szél zenéje nyugtató az úton, A csúcsra érek én a kaptatón