Zenél a szél

Ma suttogott a szél csodás zenéje,
A húrja szülte meg kicsiny dalát.
A dal repült az ég felé, a kékre,
Mutatta ott a szél a szép magát.
A múltat őrzi szívbe zárva lelkem,
A dalban érzi mindig rég - zenét.
A szél nekem sok új csodát keverget,
A múlt zenéje hoz felém reményt.
Vidám a nóta, és kacagva néz be,
De csend is itt van, újra rám talált.
A szív kisírja bánatát az égnek,
A fájdalom talán a búra vár.
A szél zenéje nyugtató az úton,
A csúcsra érek én a kaptatón