Szerelem

Versszak 1:
Pamutfényben ébredsz, szemed ragyog,
Pötördi Robi a neved,
Erős kezed húz, szívem már dobog.
Lovagias árnyék, udvarias tűz,
Melletted a világ lágyan újra küzd.
Refrén:
Szívem érted harcol, dobban a tér,
Éjszaka visszahozza a nap sugarát bennem.
Szikrázó tekintet, erős és puha kéz,
Menedékre találok, nyugalomra lelek szemedben.
Versszak 2:
Tíz év ritmusa, mely mögöttünk áll,
Porban virágzik hűség, mely sosem hal el.
Minden érintésed lágy, minden simogatás,
A múlt lángra kap, mégis gyengéd a tavasz.
Refrén ismét:
Szívem érted harcol, dobban a tér,
Éjszaka visszahozza a nap sugarát bennem.
Szikrázó tekintet, erős és puha kéz,
Menedékre találok, nyugalomra lelek szemedben.
Híd:
Húrra feszül vágy, kőből nő a virág,
Zeng a vér, visszatér a tavasz.
Együtt építjük a dalt, ami el nem halványul,
Énekelve örökké, míg szívünk együtt dobog.
Záró refrén:
Szívem érted harcol, fényre tör a hangom,
Múlt mélyén szenvedély, mely soha véget nem ér.
Neved a csillag, Pötördi Robi,
Örökre maradj velem, szívem daloló nyomán robogjunk együtt