เนื้อเพลง
Múlnak az évek
Zsugorodnak az évek, szűkülő folyó,
és úgy elszalad,
az ócska bárkám kicsit megrogyva azért
előre halad.
Égig érnek itt a zord hullámok s érzem,
körém rak falat,
vagy bánatot vet lélek mezején s csendet,
könnyeket arat.
Voltam fiatal én is, össze gyúrtam
a nappalt és az éjt,
bennem lobogott az ősi tűz erővel
vetítve rám fényt.
Csókban izzott nyár, szerelem fája alatt
pihent meg szívem,
s az ifjú vonat zakatoló vagonja
repült a sínen.
Ma már csak cammog, itt-ott rozsdás egy kicsit,
tüze sem úgy ég,
szárnyát a földön húzza, erőtlen, pedig
úgy repülne még.
…...és repülni fog az utolsó nap, könnyel
áztatott egén.