Betonvirág

Betonra nőtt virág vagyok, tesó, úgy virágzom,
Ha jön a nyomás én a súlyból szobrot átdarálom,
Szürke ég a plafon fölött, mégis fényt csinálom
Mert a szívem ritmusában dobogsz mint a saját álmom.

Felhőket eszem reggelire, koffein helyett. bekapom a várost, mint dopamin szereket
A hangom olyan, mint egy neonreklám: figyeled
belobban, és agyat átmos mint a kábító szerek
Tömbház-labirintus, csak én tudom a kódot
A kulcs nyakamon lóg hiába kopogatóztok
Ne vágj a szavamba kérlek be fejezném a toast-ot,
nekem nem mondanak semmit én csak kihallgatózok


Önindító vibe-ok, mint a metró indulása,
Érzem, ahogy húz a sín, a gondolatom törött váza.
Ide Túl kevés a duma, ide túl sok a szív
ez full hibás arány de én túlélem így.
Isten nekem lelkemre kurva sok fájdalmat irt
(Most mondd el hogy te szeretetből miért beszelsz így?)
Ezek a sorok eltipornak es a fajdalom int.

A szavak nálam fegyverek, de nem lövök csak játszok
A punchline-om téli hideg: megcsípi a várost.
Távolságot tart tőlem az ördög és a béke
Mert istennel sem vagyok 0-24be őszintébe