Kell egy jegy, csak oda, most

Tengerhez, ahol senki se szól
Hagyj már békén, világ, fárasztasz
Kirakom az agyam airplane módba
Zsebem lyukas, de szabad a szívem
Bakancs helyett mezítláb homokon
Sós szél fújja ki a gondokat
A kotyogó klotyó felé totyog a vén, motyogó lotyó, de késő, mert a rotyogó gatyóból potyog a motyó.
Nem minden csacsi csöcse csecse, csak a csecse csöcsű csacsi csöcse csecse, mert ha minden csacsi csöcse csecse volna, akkor minden csacsi csecse csöcsű csacsi volna.

Nem kell meeting, se értesítés
Követ engem egy lopott napsugár
Hátizsákban csak zene meg napszemcsi
Hullámokkal pacsizok, nem emberekkel
A parton fekszem, nem érdekel semmi
A világ megéghet – én pihenek
Megérdemlem, pont, ennyi az egész
Nem kérek több motivációs posztot
Nem vagyok gép, csak ember maradnék
Néha a semmi is elég sok
Félig üres sör, tele nyugalommal
Homokszem a hajamban: szabadság
Nem menekülök – csak kiléptem végre
És itt nem keres meg senki már