Amikor jó

Az éjszaka álmos fényében járok,
A hold mosolyogva kérdezi hogy vagyok.
A Merkúr és a Vénusz átöleli egymást,
A tejúton pedig ott a végállomás.
Ilyenkor jó vagyok, csak egyedül némán,
Zuhanok az álmaim csillogó hídján.
Ilyenkor jó vagyok, nevetek hangosan,
Most úgy érzem hogy mégsem vagyok hontalan.
Hangos zajjal ébreszt a reggel, az arcomba süt a nap, szólít, hogy kellj fel.
Ilyenkor jó vagyok, mert lelkemben élek,
Érzem a virágos parfümök létet