Horgászdal

Hajnalodik, korán kelünk,
Horgászni indul a lelkünk.
Nézem még a csillagfényt,
S kergetek egy nagy hal-reményt.

Kávét kortyolgat a szám,
Várok a barátok hadán.
Készül már a tuti csali,
Amiért oda lesz a hali.

Megérkeznek végre a srácok,
Vidám arcokat, jó barátot látok.
Pattannak a kupakok kifelé,
Csúszik a pálinka lefelé.

Refrén 1.
Húzd, húzd, húzd meg jól,
A pálinka a torkon szól!
Töltsél gyorsan még egyet,
Hogy elűzzük az álomszemet.
Így jó most, nagyon jó,
Melegít a belső „takaró”.
Mire kiérünk a tópartra,
A kedvünk már a csúcson van rajta!

Útra kelünk izgatottan,
A kocsi gurul szakadatlan.
Tudom, telik az óra,
S újra horgászhatunk nyomban.

Kiérünk a part szélére,
Sör szisszen az ebéd mellé.
Botok merednek kifelé,
Úszók repülnek befelé.

Versenyt kezdünk rögvest mi,
Ki fogja a legnagyobbat kifogni?
Kinek lesz a legjobb a csalija,
Hogy a hal a horgot bekapja?

Refrén 2. (A halas változat)
Húzd, húzd, húzd meg jól,
A horgon már egy óriás vonul!
Vágj be neki egy jó nagyot,
Hadd görbítse meg a botot!
Így jó most, nagyon jó,
A szákban pihen a lakomának való.
Holnap délben halászlé lesz,
Te leszel a főszereplő, te hal ó!