Apa

Volt egy ember, aki mindig korán kelt,
Aki akkor is mosolygott, mikor fáradt lett.
Ha elestem, ő volt ott először,
Ha nevettem, vele volt a legőszintébb kör.

Nem volt minden nap könnyű, ezt jól tudom,
De sosem éreztem, hogy egyedül vagyok.
Mert két szerepet vittél egy szívvel végig,
És nekem ez többet ér, mint bármi a világon végig.

Te vagy az, aki mindent megadott,
Aki csendben, de mindig ott hagyott
Egy kis erőt, egy biztos kezet,
Egy érzést, hogy számítok, hogy kellek.

Felbecsülhetetlen, amit kaptam Tőled,
Ezt nem mérik pénzben, nem írják könyvek.
Te vagy az apukám, és ez mindent jelent,
Boldog születésnapot, Te vagy az én kincsem.

Ötvenegy év, és még mindig menő,
Még ha néha azt mondod: „régen minden jobb volt, nőőő”.
Tanácsok, amik néha túl hosszúak,
De a végén mindig igazuk van.

Ha baj van, tudom, kit kell hívni,
Ha öröm van, veled jó megosztani.
Te vagy a biztos pont, a háttérben álló hős,
Aki sosem kérte, hogy ezért tapsoljon a közönség, sőt.

Te vagy az, aki mindent megadott,
Aki nem ígért sokat, csak mindig ott volt.
Egy életnyi türelem, ezer apró tett,
Ezekből lettem az, aki ma lehetek.

Felbecsülhetetlen, amit kaptam Tőled,
Ez nem múlik el idővel, nem kopik meg.
Te vagy az apukám, és ez mindent jelent,
Boldog születésnapot, szeretlek, nagyon, tényleg


Ha egyszer majd nem mondom el elégszer,
Remélem, érzed minden pillanatban:
Hálás vagyok minden napért,
Mindenért, amit értem tettél csendben.


Ötvenegy év, de nekem Te vagy az alap,
A biztos kezdet, a hazataláló nap.
Akármit hoz az élet még elém,
Te mindig ott leszel bennem, a szívem közepén.

Boldog születésnapot, apu,
Ez a dal most csak Rólad szól.
És ha egyszer elfelejteném mondani:
Szeretlek. Mindennél jobban.