Rouben Attila Daniel - Elmém ajtaja mögött (2025, új és hosszú)

V1:
Elmém ajtaja nyílik és te ott állsz velem szemben!
Mint valami fénylő csillag, mely hintázik lassan az égen fent!
Mint egy földreszállt angyal fürkészően nézel be!
Mintha az elmém legbelsőbb bugyraibb részébe lelsz!

V2:
Szívem hevesebben dobban ahogy legféltettebb titkaimra, látsz engemet!
Te vagy a titkos vágyam, ott vagy a lelkemben!
Mint levegőt szívlak be, a mellkasom telik meg testemben!
Ha nem vagy velem, Sub-Zero hatás zúdul le rám és lesz minden sötét és fakó egyszerre!

Refrén:
Elmém ajtaja nyílik és te ott állsz velem szemben!
Mint valami fényes csillag az égen fent!
Szívem hevesebben dobban ahogy legféltettebb titkaimra, látsz engemet!
Te vagy a titkos vágyam, ott vagy a lelkemben!

V3:
Itt minden az enyém, de még sem teljes, én a szívembe rejtenélek el!
Te vagy nekem az örömöm és az orvosság is egyben, részegítő jelenség nekem!
Pislákoló fény táncol tekintetedben!

V4:
Tépd le rólam a súlyos rabláncaimat, béklyót a bal bokámról ma!
Nyelvem hegyéről a némaságot csókold le, legyél válasz a fohászomra!
Hozd el az örök szabadságot, ne csak a füstbe ment terv legyél most számomra!
Nincs bennem irántad birtokló vágy, te légy a legszebb festmény a vásznamon, az!

V5:
Hallgatásod múló perc lesz mikor hangok törnek elő, mint a lávafolyam egy vulkánban!
Forrósággal tölti el bensőmet és érzem már tovább nem fulladok, a remény szőtte selyem fágyolába jutnánk ma!
Már tovább a torkomat fojtogató érzés nem szorul!
A festményem telik meg érzéssekkel és színekkel tovább nem torzul!

Outro:
A kocka fordult, az érme pereg tovább!
Hideg télből szívemet viszed a nyárba mostmár!
Az zene lassan leáll és nincs tovább!
De a földreszállt angyal, mint fény marad az ajtón ezen részén, diadalmas románc!