Kávé illata

Lassan lép az éj a városra,
lámpafény táncol a víz alatt.
Sétálok, zsebemben egy dallam,
amit a szél súg, halkan, szabadon.


Éjszaka a Duna partján,
a szívem swinget dobban.
Minden hang egy új remény,
jazzben él az álom, ott van bennem rég.


Kávéillat száll a híd felől,
egy szaxofon sír a sarkon túl.
A múltam egy régi lemez,
amit most újra játszik az élet.


Éjszaka a Duna partján,
a szívem swinget dobban.
Minden hang egy új remény,
jazzben él az álom, ott van bennem rég.


És ha jön a hajnal,
a ritmus nem múlik el.
A csend is zenél,
ha a szíved figyel…


Éjszaka a Duna partján,
a szívem swinget dobban.
Minden hang egy új remény,