Hiába sírsz, a zaj kiált az éjben, A fénye égnek álmokat keresget. Elűzni lenne jó gonoszt sötétre, Találni szép, dalos reményeket. S világ forogna fény felé kiáltva: A vágya néki tánc a színpadon. Repülne könnyedén, s a tapsra várva Körözne ég felé a szárnyakon. S a kis cipők topognak ég dalára, A tánc virágok ébredése fényre. Zenére kél az est mesés virágja, A hajnal álma ébredést remélte. Miért a harc, az élet élni vágyna A Szép meséje, mit helyette vár ma.