Mónikának

Verse 1]
Látom, Mónika, mostanában kicsit borús az ég,
És a fejedben pörögnek a régi, rossz mesék.
De állj meg egy percre, és nézz most már rám,
A múltat engedd el, az már csak régi árny.
Ami elmúlt, elmúlt, ne rágódj már rajta,
A te tiszta lelked nem erről szól, hajtsd a
Fejedet fel, mert minden nap egy új lap,
Sokkal többet érsz annál, mint amit a múltad mutat.
[Chorus]
Mert te egy igazi, jó ember vagy, Mónika, ne feledd el soha,
Bármilyen szürke is néha kint az utca sora.
Van egy hatalmas szíved, ami aranyból van,
És én itt vagyok melletted minden egyes napban.
Csak mosolyogj egy kicsit, hidd el, minden rendben lesz,
A legjobb része az életednek még csak most kezdődik el!
[Verse 2]
Néha elfáradsz, és kicsit elmegy a kedved,
De tudd, hogy rengeteg jót adsz a világnak, s nekem.
Nem kell tökéletesnek lenned, úgy vagy jó, ahogy vagy,
A nevetésed pedig minden sötét felhőt elhagy.
Ha nehéz a csomag, majd cipeljük ketten,
Együtt mindig könnyebb, bármi is jöjjön szembe.
[Chorus]
Mert te egy igazi, jó ember vagy, Mónika, ne feledd el soha,
Bármilyen szürke is néha kint az utca sora.
Van egy hatalmas szíved, ami aranyból van,
És én itt vagyok melletted minden egyes napban.
Csak mosolyogj egy kicsit, hidd el, minden rendben lesz,
A legjobb része az életednek még csak most kezdődik el!
[Outro]
Szóval töröld le a könnyet, vegyél egy mély levegőt,
Én mindig itt leszek, hogy tartsam benned az erőt.
Mónika, minden rendben lesz.