Buli

Elmegyek a haverokkal a klubba,Ma este nagy a zaj, az ajtó tárva-nyitva,
De tudom, kinek őrzöm a helyet a mellkasomba.
Belépek, a terem már forr, csillan a pohár,
Jobbról egy mosoly, balról egy újabb ajánlat vár.
A DJ odacsap, megindul lent a reaggeton,
Amint a gyűrűm megvillan,vigyázok ne lépjek át a határokon.
Rám kacsintanak, hívnak, hogy maradjak még,
Mondják, ma éjjel minden ajtó nyitva rég.
Nevetek: szép a játék, de nem kell a csere bere,
Egyetlen név dobban a szivemben es csak neki van ott helye.
Jöhet a csábítás, jöhet a tánc,
A szívem hazatalál, nem visz el a láz.
Hiába hív a lány, hiába forr az vér,
A feleségem vár a szívem hozzá vissza tér.
A vérem az hajtana, a szem néha megáll,
De tudom, hogy a hűség többet ér minden jött ment gádzinál.
Nem ígérek titkot, nem játszom kétfelé,
Amit neki adtam, azt viszem ma is elé.
A barátaim kérdik: „Tesó, miért nem mész?”
Mondom, nálam a szerelem nem csak egy alkalmi rész.
Lehet itt száz mosoly,kacér tekintet,rázza a fenekét hátha majd beleülhet,de
Egy otthoni ölelés mindennél többet ér.
Jöhet a csábítás, jöhet a tánc,
A szívem hazatalál, nem visz el a láz.
Hiába hív a lány, hiába forr a vér,
A feleségem vár a szívem hozzá vissza tér.
Ha kérdik, kié a szívem, nem kell nagy beszéd,
Azé, aki mellettem állt, mikor száznyolcvan fokot fordult a szél.
Szólok a sofőrnek: induljunk, induljunk haza már,
Egy csók otthon többet ér, száz olcsó gádzsinál.
Jöhet a csábítás, jöhet a tánc,
A szívem hazatalál, nem visz el a láz.
Hiába hív a lány, hiába forr az vér,
A feleségem otthon vár,hiába vagyok csibész,a szívem az haza tér.