Patyi Bácsi Blúz

Mm-mm... csúszik az aszfalt, csúszik a dallam...
Jön valaki... árnyék a járdán...


Délelőtt tíz, Budaörs ébred lassan,
Patyi bácsi lépked, zakója vasaltan.
Tömb a kézben, toll a zsebben,
Szemüveg mögül les, mint párduc a lesben.

Mondják a lányok: "De sármos a tartás",
Ő meg csak kacsint, s írja a rontást.
Ablaktörlő alatt landol a papír,
Haragos úr rohan: "Ez meg mi a sír?!"

Patyi bácsi, Patyi bácsi,
Parkoló király, a nők bálványa.
Bírság csattan, de ő csak mosolyog,

Patyi bácsi, Patyi bácsi,
Büszke tartás, veszélyes dallam.
Aki tiltottban áll, az ma fizet,
De a szaxofon megbocsát... talán.

Csúszik a hang, mint kréta a táblán,
Egy néni puszit dob, egy bácsi kiabál.
Patyi megigazítja a nyakkendőt,
"Szabály az szabály" - s fújja a levegőt.

Délben a piacon, lángos illat száll,
Dupla kerekkel áll a fekete Opál.
Jön a tulaj, kezében kolbász,
"Patyi, haver, ezt most ugye nem vágsz...?"

Patyi ránéz, szaxi felnyerít,
A tömb már csattant, a sztori ez itt.
Haragos emberből pódium-hős lesz,
Mindenki nézi, ahogy a csekket tölti becses.

Patyi bácsi, Patyi bácsi,
Parkoló király, a nők bálványa.
Bírság csattan, de ő csak mosolyog.

Patyi bácsi, Patyi bácsi,
Büszke tartás, veszélyes dallam.
Aki tiltottban áll, az ma fizet,
De a szaxofon megbocsát... talán.

Lassul a lépés, megy a nap le,
Patyi bácsi fütyül, zárul a tömbje.
Holnap új utca, új balhé, új dal...
És a szaxi megint csak így szól: nyaaaauuu...