Fanni40

Negyven éve annak, hogy napvilágot láttál,
Voltak szép napjaid, volt úgy, hogy hibáztál.
Szép és nehéz utak formálták a lelked,
De minden egyes lépés csak erősebbé tett meg.

Vívtál nagy csatákat – lelked megedzette,
Megtett útjaidat jó szándék vezette.
Élet árnyoldalán hősként túljutottál,
Tiszta emberséggel mérföldeket jártál.
Negyven éves lettél, ne csüggedjél soha,
Hidd el, szép a világ, inkább, mint mostoha!

Nézz csak körül, Fanni! Mennyien itt vagyunk,
Csak a te tiszteletedre nagy dáridót csapunk.
Májki ott van melletted, fogja két kezed,
Három fiad körülötted – bennük dobban szíved.
Mika, Samu, Ezu – három tiszta fény,
Mosolyukban ott ragyog minden remény.

Barátaid körében sosem vagy egyedül,
Barbi és Geri nevet, velük a kedv derül,
Merse, Matyi, Bella – vidám kis csapat,
Timi és Ricsi is hozza Beni fiukat.

Jó barát vagy mindig, szíved aranyból van,
Humorod úgy ragyog, mint napfény a nyárban.
Nevetésed dallam, amit mind szeretünk,
Ha veled vagyunk, mindig többek leszünk.
És most egy új álom útra kel,
Nógrád dombján egy otthon épül fel.

Kívánunk hát neked sok-sok boldog évet,
Érezzed azt mindig, hogy mi szeretünk téged.
Nevess, legyél boldog, repítsen a vágyad,
Keserűség, bánat ne nyomja a vállad.

Koccintsunk hát, most ünnepelünk,
Mert ilyen barátból kevés jut nekünk.
Elérzékenyültünk – pezsgőt ide gyorsan,
Szóljon hát a zene, mulassunk hát nyomban!