Elég jól vagyok

Reggel kicsit káosz, kávé még sehol,
fejben már három film, egy se volt komoly.
Tükör mondja: ma se vagy normális,
mondom neki: nyugi, ez már hagyományos.

Voltam lentebb, voltam fentebb,
láttam falat, aztán átmásztam rajta.
Nem lettem szent, nem lettem kész,
de legalább tudom, mi az, ami bajna.

Elég jól vagyok, ne aggódj értem,
ha zajos is a fejem, az is én vagyok, érted?
Nem minden nap tiszta a kép,
de a sztori halad, és ez pont elég.

Elég jól vagyok, még ha néha túl,
nevetek magamon, mielőtt bárki szól.
Ha kérdezed, mi visz tovább:
az, hogy még mindig van kedvem csinálni ezt az egészet tovább.

Volt, hogy féltem, hogy lemaradok,
most meg attól, hogy túl gyorsan haladok.
Mások térképpel mennek előre,
én meg érzésből, eddig bejött, komolyan.

Nem vagyok minta, se nagy tanár,
csak egy ember pár karcolással.
De ha leesek, felállok röhögve,
mert sírva már próbáltam, az nem lett jobb tőle.

Elég jól vagyok, nem tökéletes,
de legalább nem unalmas az életem.
Van benne csavar, van benne zaj,
de minden nap tanulok valamit magamról, az a baj.

Ha ma nem jön össze minden,
holnap majd megoldom másképpen.
Nem sietek, de nem is állok,
csak megyek tovább, és közben élek.

Elég jól vagyok, ezt írd fel,
nem kell taps, csak egy kis türelem.
Ez az én sztorim, nem rövid, nem szép,
de vidáman mondom el, mert így az egész.