Így

így rágd, mutatom
ez hús, ez hó, ez fájdalom
bús lovag, nótafa
számra szúrt zúzmara

így tépd, szereted
magadat a tócsában nézni
rejtjelek, de hiszekegy
és nincs mit megígérni

így szívd majd kutacsom
nézz rám a lyukakon
elmetszett tér, kóddal zárt idő
fénytelen, fejszegő

így védd, magadban a másikat
keresni kell és félni
rejtjelek mindezek
és nincs kit megidézni