Tanuljatok gyerekek!

Az életem egy régimódi nyitott füzet;
A múlt emlékeivel oltom magamban a tüzet.
Olyan vagyok,akire hatnak az elmúlt évek;
De tudom,hogy jobb,ha a jelennek élek.
Iskolásként vágytam felnőtté válni;
Szerettem volna minnél rögösebb utakon járni.
A gimnázium helyretette bennem a világról alkotott képem;
Megtudtam,hogy érdemes a jövőnek élnem.
Érettségi után a fősulira mentem tovább;
De akkoriban összeomlott bennem egy világ.
Az a kor egy akkora csalódást hozott;
Hogy többé nem látogattam az iskola padot.
Végül a munkába menekültem és szabadulni sem tudok;
Úgy néz ki a nyugdíjamig kétkezü munkás maradok.
Azt tudom csak tanácsolni,tanuljatok gyerekek;
Nehogy elbánjon a sors minden percben veletek.