EMLÉKEZÉS AZ ŐSŐKRE

TI vártátok azt, hogy Krisztus megszülessen,
TI mondtátok azt, hogy megtestesült Isten.
Karácsony ünnepét TI meghirdettétek,
Gyermek születését TI ünnepeltétek.


Ajkatokon ilyenkor zengett az ének,
Velünk van az Isten, Ti énekeltétek,
Húsvét a megváltás ezt Ti hirdettétek
Keresztúton Krisztust Ti elkísértétek.


Szent Testét a keresztről le TI vettétek,
Sírtba Nagypénteken Őt Ti temettétek.
Vasárnap hajnalát Ti nagyon vártátok,
A sír ekkor üres volt, azt Ti mondtátok.


Legyőzte a halált, és megváltott minket,
Valóra váltotta a mi reményünket.


Ha elmegyünk egykor a Földről az égbe
Oda kerülhetünk Isten közelébe.
Ott találhatjuk meg a Szeretteinket,
Igaz szeretetben minden felismertet.


A Szentmisében nekünk újra és újra
Mindig megtörténik a Húsvéti csoda.
Vér lesz a borból, ez Krisztus akarata,
Test lesz a kenyérből, ez is áldozata.


Te, aki pap voltál drága jó Nagyapám
És TE nekem drágább a pap Édesapám,
TI paptestvérek, kik jártak nehéz utat,
Szép volt életetek, mert az volt áldozat.


TI bemutattatok sokszor áldozatot,
TI imádkoztatok az oltároknál ott.
Felragyogott mindig arcotok ezelőtt,
Drága Testvérek immár Isten előtt.