Örökké

(Verze 1)
Emlékszem, az első szikrára, mi tüzet gyújtott bennünk,
Mint egy ősi világítótorony, utat mutatott nekünk.
A szívem dobogott, mikor megláttalak, mint hajó a viharban,
Tudtam, te vagy a kikötőm, a béke a zajban.
(Refrén)
Minden utazás, minden lépés, veled teljes, veled igazi,
Mert a lelkünk összekapcsolódott, nincs már hová futni.
Te vagy a dallam, én a szöveg, együtt írjuk a dalt,
Szerelmes könyvünk lapjai közt örök a hajnal.
(Verze 2)
Maldív-szigetek, azúrkék víz, a homok puha selyem,
Ott térdeltem eléd, a naplemente fényében, örök szerelem.
A "igen" szó, mit suttogtál, visszhangzott a tenger felett,
Az volt a pillanat, mi örökre összefűzött minket.
(Refrén)
Minden utazás, minden lépés, veled teljes, veled igazi,
Mert a lelkünk összekapcsolódott, nincs már hová futni.
Te vagy a dallam, én a szöveg, együtt írjuk a dalt,
Szerelmes könyvünk lapjai közt örök a hajnal.
(Híd)
Bali dzsungelében a nevetésünk visszhangzott,
Thaiföld fűszeres illatában a szerelem virágzott.
Olaszország szőlőskertjei közt, a kéz a kézben séta,
Minden emlék kincs, a jövőnk gyönyörű ékszerdoboza.
(Refrén)
Minden utazás, minden lépés, veled teljes, veled igazi,
Mert a lelkünk összekapcsolódott, nincs már hová futni.
Te vagy a dallam, én a szöveg, együtt írjuk a dalt,
Szerelmes könyvünk lapjai közt örök a hajnal.
(Outro)
Te vagy a világítótornyom, te vagy a csendes éjszakám,
Veled teljes az életem, te vagy a mindenem, drágám.
És ez a dal, csak egy csepp a tengerből,
A mi szerelmünk, az örökkévalóságba repít el.