Ellopták a lézerem

Egy napon járólapot raktam, segített a lézerirányzék,
Futottam a fénnyel, cipőmön nem volt fék.
Nem volt egy darab se, mert acélig kopott,
Nem tudtam, hogy valaki valamit tőlem ellopott.
Aludtam horkolva, zengett tőlem a ház,
Forgolódtam kicsit, nem éreztem a hiányt.
Aztán reggel kelve, az asszonyt akartam,
kint a hidegben meg a jeget vakartam.
Mikor Budaörsre értem, kedvem még szárnyalt,
A lépcsőházba érve kurjongtam néhányat.
Csempéket a falra raktam megfúrva,
Nem tudtam, hogy lézerem valaki megfújta.
Hogy tennéd anyád teherbe, te mocskos állat,
És szopjál le két kecskét, mely nem nőstény állat.
Hogy follyon le a tömény geci torkodon beledbe,
Remélem ettől majd könny szökik szemedbe.
Köpjél fel, s állj alá, hogy találd el magadat,
Hogy rúgnám telibe szaros valagad.
A kúúúúúúúúúúrva anyáááááááád!