Balatoni nyár

(versszak 1)
Ültünk a mólón és néztük,
hogy járja a táncát a vízen a fény.
Élveztük, mennyire jó ez a sablonos helyzet.
Hamburgert ettünk és vártuk,
hogy jöjjön a fél négy, mert utazunk már.
Itt hagyjuk Zamárdi-felsőt,
hisz újra csak elmúlt egy balatoni nyár.
Emlékszem, mennyire vártam
a tihanyi révnél azt a szabadidő nadrágos lányt.
És persze nem jött, de ilyenek a szabadidő nadrágos lányok.
Beültem inni és észre se vettem az árak színvonalát.
Hozták a számlát és azt hittem, rosszul látok.
(refrén)
A nyaralás messze száll, sok emlék visszajár.
Hányszor elmúlt már, de újra vár
A balatoni nyáááár... a balatoni nyáááár...
Mindig visszavár... a balatoni nyáááár...
Elmúlt mááár de vááár...
A balatoni nyááár
(versszak 2)
Csónakban ültünk egy lánnyal és
lehullott rólunk minden erkölcsi lánc.
Senki sem láthatott minket, mert sűrű a nádas.
Szerelmes voltam és fájt volna
annak a lánynak az igazság.
Szemébe néztem és azt mondtam, nem vagyok házas.
(refrén)
A nyaralás messze száll, sok emlék visszajár.
Hányszor elmúlt már, de újra vár
A balatoni nyáááár... a balatoni nyáááár...
Mindig visszavár... a balatoni nyáááár...
Elmúlt mááár de vááár...
A balatoni nyááár