Öregedjünk meg együtt

[Verse 1]
A folyosón megint csak elmentünk,
Két bögre kávé, két félmosoly.
Évekig őriztük azt a percet,
Amit egyikünk sem mondott ki.
Aztán egy hosszú nap végén
Még ott maradtunk dolgozni,
És a feladatok között egyszer
Már nem volt nehéz megszólalni.

[Pre-Chorus]
Egyre később indultunk haza,
Egyre közelebb ért a reggel.
Amit addig csak néztünk messziről,
Most itt van két kézzel.

[Chorus]
Most már egy kulcs fordul a zárban,
Két kabát lóg egymás mellett.
Veled tervezem a holnapot,
A hétfőt és az ünnepeket.
Legyen gyűrű, legyen ígéret,
Nevessünk majd ősz hajjal is.
Ha száz évünk van, mindet kérem:
Öregedjünk meg együtt, így.

[Verse 2]
Közös listán a vacsora,
A polcon fénykép, régi jegy.
A munkából hazahozott történet
Már a miénk, nem csak a tied.
Néha szétszórt napok jönnek,
Néha minden tervünk változik,
De ha este hozzám bújsz csendben,
A szívem mindig hazatalál itt.

[Pre-Chorus]
Egyre bátrabban mondjuk ki,
Amit régen csak reméltünk.
A folyosói pillantásokból
Közös életet építettünk.

[Chorus]
Most már egy kulcs fordul a zárban,
Két kabát lóg egymás mellett.
Veled tervezem a holnapot,
A hétfőt és az ünnepeket.
Legyen gyűrű, legyen ígéret,
Nevessünk majd ősz hajjal is.
Ha száz évünk van, mindet kérem:
Öregedjünk meg együtt, így.

[Bridge]
Majd egyszer lassabb lesz a reggel,
A kávé kihűl, mi ráérünk.
Felidézzük, hogy az irodában
Hány évig csak egymásra néztünk.
Aztán te kérdezd meg újra,
Én ugyanúgy felelek majd:
Igen, veled, minden holnapon,
Amíg a két kezünk összeér.

[Final Chorus]
Most már egy kulcs fordul a zárban,
Két kabát lóg egymás mellett.
Veled tervezem a holnapot,
A hétfőt és az ünnepeket.
Legyen gyűrű, legyen ígéret,
Nevessünk majd ősz hajjal is.
Ha száz évünk van, mindet kérem:
Öregedjünk meg együtt, így.

[Outro]
A folyosói első mosolytól
A közös otthonunkig,
Veled minden év egy új igen,
És én ezt választom mindig.