Emlékezés a születésnapomra

A mai reggelen sírva ébredeztem,
Azóta is sírok az emlékezéssel.
Ábrándok költöttek álmok világából,
Ezernyi mese szólt az Édesanyámról.

A képzelet szülte ezt az emlékezést,
Angyalok suttogták a hajnali zenét.
Napkelte ébresztett, fénysugár rajzolta,
Anyai ölelést, magához szorítva.

Csoda az, ahogyan a gyermek érkezik,
Legyőzve kínösvény nehéz keserveit.
Vér szentelt meg engem, ahogyan születtem,
Keservesen sírtam, álomból ébredtem.

Féltem a világtól elhagyva bölcsőmet,
Mindentől megvédő csodálatos ölet.
Drága Édesanyám áldásos védelmét,
Szívdobbanást váró, védő szeretetét.

Köldökzsinór kapcsot szülésznő elvágta
Végleg megérkeztem erre a világra.
Örömkönny köszöntött, ahogyan mesélték,
Köszöntött új világ, erről szólnak regék.

Az anyai könnyek kísértek utamon,
Fájdalom és öröm emlékét hordozom.
Édesek a szavak, szülők és testvérek,
Családi emlékek a hegyre kísérnek.

Hazába érkeztem. család örömére,
Bennem csordogál az ősöknek a vére.
Dicső múlt porából kincset adott nékem,
Mai nap emléke, hálás köszöntésem.

Hazába érkeztem. család örömére,
Bennem csordogál az ősöknek a vére.
Dicső múlt porából kincset kaptam régen
Ennek az emléke, örök álmom nékem.