Már nemakarok erős lenni.

Már nem hallgatok
1. versszak
Annyi éjen át csak tűrtem csendben,
Mosoly mögött száz seb élt bennem.
Akik esküdtek, hogy mindig mellettem állnak,
Elsőként fordítottak hátat.
Refrén
Ma nem akarok erős lenni,
Csak végre önmagam maradni.
Elvettétek, mit lehetett,
De a lelkem nem törtétek meg.
Most már látom minden arcot,
Hazugságból épült várat.
Nem bosszú vezet, csak az igazság,
Egyszer mindenki megfizet a tetteiért.
2. versszak
A jó szívemet gyengeségnek hittétek,
Minden könnyemet csendben figyeltétek.
Most már nem kérek több hamis szót,
Lezárom végleg ezt a múltat.
Utolsó refrén
Ma már nem félek egyedül állni,
A fájdalomból tudtam felállni.
A csendem hangosabb minden szónál,
Az idő kimondja majd az ítéletet.