Fejem fölött múlnak el az évek

Fejem fölött múlnak el az évek. Senki nem szól mi lesz énvelem. Nehéz napok úgy sodor az élet. Nem tudom, hogy hova érkezem. Nincsen nekem senkim a világon. Magányos és árva vagyok én. Árván nőttem fel a nagyvilágban. De becsületes ember lettem én.

Nehéz sorsom nem tudom feledni. Letagadni nem is akarom. Bánatomban megtörne a szívem. Ha önmagamat én megtagadom. Az élettől sok jót nem reméltem. Kedves szóból oly kevés jutott. Mostohaként jártam a világban. De az élet csak meg tanított.

Holtamig is elővesz a bánat. Bús a szívem: nincs anyám, apám. Karvalykörmök szívemet szorítják. Hangjukat még egyszer hallanám. Még egyszer hallanám.



Nehéz sorsom nem tudom feledni. Letagadni nem is akarom. Bánatomban megtörne a szívem. Ha önmagamat én megtagadom. Az élettől sok jót nem reméltem. Kedves szóból oly kevés jutott. Mostohaként jártam a világban. De az élet csak meg tanított.

Holtamig is elővesz a bánat. Bús a szívem: nincs anyám, apám. Karvalykörmök szívemet szorítják. Hangjukat még egyszer hallanám.

Holtamig is elővesz a bánat. Bús a szívem: nincs anyám, apám. Karvalykörmök szívemet szorítják. Hangjukat még egyszer hallanám. Még egyszer hallanám.