Viharba a vitorlás

szürke az ég,a hajó már dől,
jobbra- balra csapp a víze elől hátul,
a szél üvőlt,mintha azt mondaná:
,,ha gyenge vagy,ma az oceán elnyel,barát!,,
nem vagyok gyerek ,nem vagyok játék,
itt mindendöntéslehet a végzet állat mód káosz vár ránk!


én nem vagyok micimackó,
nem mézet keresek a parton!
én keresztül száguldok az óceánon,
ha fáj is,én nem vagyok micimackó,



nem mézet keresek a parton!
én keresztül száguldok az óceánon,
ha fáj is,akkor is harcolok!


hallod?Ez a szél...nem szelíd barát,
Ez az élet két pofonba vág!
ha félsz,akkor véged van,
ha mersz,tiéd a holnap!
Vitorla fel!indul a pokol!


Viharban a vitorlás...
nem érdekel mit mond senki-
mert nem vagyok micimackó...
ÉN ÉLEK-ÉS TÚLÉLEM!