voltaképpen - annyira féltem mások arcát felfejteni, minek mond?csökkent módban élni alig beszélni, alig enni és a végét meghúzni nagyon egyszeregy ez - ölre és ölre mert más vágyás csak kődobás röfögni, hogy ne csaljanak ne csaljanak tőrbe semmi se fontos, úgy igazán visszaváltanak, hó-szilás angyalok kiknek rézmetszet könnye kopog majd megsimogatnak, mint a kiskutyát mert én már csak büszke vagyok annyi apró, hogy csörög és csorog ha megolvasztva szétfolynak az utak ezüst halak, a szemekre pikkely ragadh ajamra is azt szórnak nyivákoló árkokba szelel, megannyi sosem volt álom szusszanva fordul át a keréka három-nyomáson pörsenés és pattanás, boldog lárvák a fakéreg alatt ölelem a törzset önmagamhoz felköt az ágra a jóindulat legyek pára, kilehelt és nemes elillanó egér, vacogó varjú legyek éppen lenyilazott térdre rogyó egyszarvú csak cérnán lóg fogam az egy és még egy keserű cukor vattapamacs idő röpköd köldökre rakott kavicságas-bogas, bogárszerű tumorcsillag forgácsokat köpköd
csere el, csere vissza cserélj elm cserélj vissza csere el, csere vissza cserélj el, cserélj vissz